A Magdolna és Lujza utca kereszteződésében, a sarkon, egy emeletes társasház földszintjén működik 2010 óta a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány VIII. kerületi tűcsere programja. A szervezet 2010-ben költözött ide, 2013 decemberéig együttműködésben állt a józsefvárosi önkormányzattal, amit az önkormányzati képviselő-testület szerződésszegésre hivatkozva 2014-től felbontott. Álláspontjuk szerint a Kék Pont nem tett eleget annak a korábbi vállalásának, amely szerint kötelessége lett volna a köztéri drogszemét begyűjtés is. A komplex program egyébként soha nem kapott pénzügyi támogatást az önkormányzattól, az évente több mint százmillió forint állami, üzleti és magántámogatásból tevődik össze. Persze az önkormányzat nem dobta, nem is dobhatta ki őket a kerületből, mert érvényes ingatlanbérleti szerződésük van és az ÁNTSZ is engedélyezte a tevékenységüket. Az alapítvány folytatja munkáját a kerületben, amit normatív támogatásból és magánadományokból fedeznek.
A program célul tűzte ki az intézményi kapcsolatot nem preferáló szerhasználókkal való kapcsolatépítést, a droghasználók széles rétegének elérését. Honlapjukon közzétett „mission statement”-jük a következő:
„Ártalomcsökkentő tanácsadással, tűcserével, szűréssel, egyéni estkezeléssel, eltereléssel a droghasználóknak nyújtunk eseti, vagy rendszeres segítséget. Aktív szerhasználóknak nyújtunk segítséget munka és szálláskeresésben, szociális ügyintézésben.
Ingyenesen, anonim módon elérhető szolgáltatásaink a következők:
- tűcsere: injector, szűrő, melegítő edény, desztilláltvíz, víztartó, érszorító, aszkorbinsav, alkoholos kendő
- egyéb ártalomcsökkentő eszközök: véna-ápoló kenőcs, gyógytea, vitaminok, óvszer
- egyéni tanácsadás: jogokról, drogok ártalmairól, biztonságosabb szerhasználatról, fertőzésekről
- HIV, Hepatitis B, C szűrés helyben és hozzákapcsolódóan tanácsadás
- kezelőhelyre irányítás - igény esetén
- internet használat”
forrás: http://kekpont.hu
Az ártalomcsökkentő tűcsere-szolgáltatás hétfőtől péntekig, délután kettőtől este hatig érhető el. A napi négy órában rendszerint 50-100 ember fordul meg a “sarkon”. A központ közel 3000 droghasználóval áll kapcsolatban: a többségük amfetamint - speedet - használ, a többiek heroint. Az alapítvány statisztikái szerint a tipikus látogató húszas évei végén járó, roma férfi. Korábban a tűcsere-központ a SOTE tulajdonában lévő, lakók nélküli épületben működött, a Kálvária téren – a helyiségekben nappal az Ébredések Alapítvány pszichiátriai betegekkel foglalkozott.
2010-ben a kerületben maradva egy sarokkal arrébb költözött a KÉK Pont józsefvárosi központja. Négy éve itt folytatják küzdelmes munkájukat a többségében józsefvárosi, vagy életvitelszerűen itt élő szerhasználó lakosok – de valójában minden lakos – szolgálatában.
Ennek ellenére 2013. végén a kerületi önkormányzat felmondta együttműködését az alapítvánnyal, mely komolyabb következményekkel eddig nem járt, de civilek azóta is kitartóan kampányolnak a végleges költözés/bezáratás mellett, legutóbb egy januári tüntetéssel kívántak érvényt szerezni akaratuknak (Orczy Egyesület).
Az egyik legtöbbet hangoztatott vád az volt, hogy a tűcsere más kerületek és városok drogosait szolgálja ki, ráhúzva ezzel a fogyasztókat Józsefvárosra. De a szervezet statisztikái szerint nem ez a helyzet, az utóbbi időben klienseik 87,2 százaléka józsefvárosi lakos volt. Támadási felületet jelentettek az eldobált tűk is, amiknek összeszedését amúgy végzi ugyan a Kék Pont is, de alapvetően önkormányzati feladat lenne. A probléma tehát nem a nyolcadik kerületbe van nyomva, hanem ez a helyszíne már hosszú évtizedek óta! Budapest legfertőzöttebb részének közepére hozták a programot, oda, ahol a leginkább szükség van rá.
Minden jel arra mutat, hogy a kormányzati, illetve önkormányzati politika prioritásai közt nem szerepel eme társadalmi probléma kipróbált szakmai modelleken alapuló hatékony kezelése, ahogyan a tények elismerése sem. A hivatalos drogprogram-felelős pedig a jelek szerint az ártalomcsökkentés helyett iskolai drogprevenciós előadásokat szervező Fiatalokat Egészséget Családot Segítő Közhasznú Egyesület, vagyis a FECSKE lesz. Ez tűcserével ugyan nem foglalkozik, de beszállna a “drogszemét” gyűjtésébe.
A jelenlegi nemzeti drogstratégia nem ad sok fogódzót, mert a kormányzat célja a "drogmentes Magyarország" megvalósítása, és ebbe nem fér az bele, hogy vannak kábítószerrel rendszeresen élőket ellátó szervezetek, mert akkor ugye ez azt is jelenti, hogy vannak kábítószerrel rendszeresen élők, és az akkor már nem drogmentes.
Tóth Roland, addiktológus hallgató, a Kék Pont önkéntes gyakornoka szerint a program ellenzőinek azt kéne megérteniük, hogy a tűcsere csak az egyik elem kéne, legyen a kábítószer elleni küzdelemben. Ettől nem fognak kevesebben fogyasztani, ezzel azt lehet elérni, hogy ne terjedjenek veszélyes fertőzések. A tűcsere mellett kéne, működjön rendes ambulancia, tanácsadás, megelőzés. Ezekhez pedig kéne egy kidolgozott városi/kerületi drogstratégia, de ennek nem sok nyomát látni.
Minden nagyobb nyugati városban vannak olyan területek, ahol az intravénás kábítószer és a pusztító nyomor egymásra talált. És rendészeti eszközzel sehol nem sikerült ezt felszámolni. Szociálpolitika kéne, rendes szűrés, ártalomcsökkentés. Meg mondjuk ellenőrzött belövőszobák.
Az ártalomcsökkentés egyik bevált formája a belövőszoba, ahol orvosi felügyelet mellett, steril körülmények között adhatják be maguknak a függők a szert. Svájcban, Kanadában, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban, Norvégiában, Luxemburgban és még sok helyen működő hasonló intézményekben sikerült minimalizálni a halálos túladagolások, illetve a HIV és a hepatitis fertőzések számát. Az utcákról is eltűntek a droghasználók, valamint a szétdobált tűk is. A nem drogozó többséget sokkal kevésbé zavarják, és főleg nem veszélyeztetik tovább a drogozók. Ugyanis az a tapasztalat, hogy nem csak a drogszemét és a bűnözés veszélyeztette a nem drogozókat, hanem a vírusok is. Például a HIV vagy a hepatitis a prostitúció miatt nagyon hamar átterjedt a többségi társadalomra is. A belövőszobáknak köszönhetően a drogosok körülményei konszolidálódtak. Mivel nem menekültek a társadalom és a rendőrség elől, nem bűnözőként kezelték őket, nem voltak halálos betegségeik, sokan közülük néhány éven belül átmentek józanságot célzó terápiára is. Tehát vannak jó példák is, de mi ismét nem ebből tanulunk. Miközben a világ nagyvárosai az InSite szobák felé halad a probléma megoldásával, mi elindulunk visszafelé.
A program aggasztó szépséghibája, hogy a csere nem minden esetben szó szerint értendő. 10 visszavitt injektorért 15-öt kaphatnak, míg az esetleges többletvisszaváltás nem jár magasabb számú steril fecskendő kiadásával, köszönhetően a visszavágott állami támogatásnak, így az Alapítvány nem tud több tűt kiadni, a szerhasználóknak pedig nem áll érdekében a visszavitel. A drogszemét a kommunális hulladék közt végzi, rosszabb esetben köztereken, a nyolcadik kerületből pedig semmi perc alatt megint Chicago lesz.
Fotó: Hajdú D. András [origo]
